Mindentudás Egyeteme

» Statisztikák

» Belépés

» Regisztráció

TESZTEK:
» 150. jubileumi előadás teszt
» Ádám-teszt
» Agócs-teszt
» Almár-teszt
» Andrásfalvy-teszt
» Balázs Ervin-teszt
» Bán-teszt
» Barabási-teszt
» Bartholy-teszt
» Békesi-teszt
» Bence György-teszt
» Bencze Gyula-teszt
» Berend-teszt
» Besznyák-teszt
» Bihari-teszt
» Bókay-teszt
» Bor-teszt
» Borhidi-teszt
» Borsos-teszt
» Csányi-teszt
» Csépe-teszt
» Csermely-teszt
» Csiba-teszt
» Czvikovszky-teszt
» Damjanovich-teszt
» Detrekői-teszt
» Dudits-teszt
» Erdei-teszt
» Faigel-teszt
» Falus-teszt
» Faragó-teszt
» Ferge-teszt
» Fésüs-teszt
» Fodor-teszt
» Forray-teszt
» Freund-teszt
» Furka-teszt
» Gáncs-Szabó-teszt
» Gángó-teszt
» Gráf-teszt
» Gulyás-teszt
» Gyarmati-teszt
» Gyulai-teszt
» Györfi-teszt
» Görömbei-teszt
» Hámori-teszt
» Havass-teszt
» Heller-teszt
» Heszky-teszt
» Horn-teszt
» Horváth Attila-teszt
» Horváth Iván-teszt
» Horváth Zalán-teszt
» Hunyady-teszt
» Iván-teszt
» Jaksity-teszt
» Janka-teszt
» Járay-teszt
» Jéki-teszt
» Jermendy-teszt
» John Lukacs teszt
» Kállai-teszt
» Kálmán-teszt
» Kampis-teszt
» Karádi-teszt
» Katona-teszt
» Király-teszt
» Klaniczay-teszt
» Klement-teszt
» Kolláth-teszt
» Kolosi-teszt
» Kondor-teszt
» Kornai-teszt
» Kósa-teszt
» Kosztolányi-teszt
» Kovács Ilona teszt
» Kovács-teszt
» Kroó-teszt
» Kroó-teszt
» Kun-teszt
» Laczkovich-teszt
» Lámfalussy-teszt
» Láng-teszt
» Lovász-teszt
» Makovecz-teszt
» Máray-teszt
» Marosi-teszt
» Maróth-teszt
» Meskó-teszt
» Meskó-teszt
» Mészáros-teszt
» Mihály-teszt
» Nádasdy-teszt
» Nagy Károly-teszt
» Nékám-teszt
» Nyíri-teszt
» Ormos Pál-teszt
» Ormos-teszt
» Palánkai-teszt
» Palkovics-teszt
» Palló-teszt
» Pap-teszt
» Papp-teszt
» Patkós-teszt
» Petrovay-teszt
» Pléh-Bodó teszt
» Pléh-teszt
» Pongor-teszt
» Pucsok-teszt
» Radnóti-teszt
» Rajnavölgyi-teszt
» Raskó István-teszt
» Rechnitzer-teszt
» Rényi-teszt
» Romsics-teszt
» Róna-Tas András-teszt
» Rónyai-teszt
» Roska-teszt
» Sajó-teszt
» Schaff-teszt
» Schweitzer-Erdő-teszt
» Sohár-teszt
» Sólyom-teszt
» Sólyom-teszt
» Somfai-teszt
» Somlyódy-teszt
» Sótonyi-teszt
» Spiró-teszt
» Szabad-teszt
» Szabó Csaba-teszt
» Szabó Gábor-teszt
» Szabó Miklós teszt
» Szabó-teszt
» Szántay-teszt
» Száz-teszt
» Szegedy-Maszák Mihály-teszt
» Szegő-teszt
» Szilágyi-teszt
» Tamás Gábor teszt
» Tombor-teszt
» Tompa-teszt
» Tringer-teszt
» Tulassay-teszt
» Varga János-teszt
» Varga-teszt
» Vásáry-teszt
» Vékás-teszt
» Venetianer-teszt
» Vicsek-teszt
» Vidor-teszt
» Vígh-teszt
» Vint Cerf-teszt
» Vissy-teszt
» Vizi-teszt (2002)
» Vizi-teszt (2005)
» Vonderviszt-teszt
» Werner-teszt
» Závodszky-teszt
» Zoletnik-teszt
» Zrínyi-teszt

Hogyan nyomtassuk ki a bizonyítványt?

Aki a ME valamennyi tesztfeladatát kitöltötte és legalább 85%-os eredményt ért el, "bizonyítványt" kap, amelyet belépése után a saját teszteredményeit közlő oldalról tölthet le magának. Nézze meg a bizonyítványt és ha jogot szerzett rá, nyomtassa ki személyre szabott oklevelét!
Ha eddig nem töltötte ki az összes feladatsort, ne csüggedjen: bármikor pótolhatja! Utólag megszerezheti az első féléves bizonyítványt is.

Faigel-teszt

Ha még nem iratkozott be, és szeretné kitölteni a tesztet, kattintson ide

Beiratkozott felhasználóinknak a teszt kitöltéséhez itt kell belépnie

Kedves Hallgatónk! Ön most válaszolhat Faigel Gyula Mire jó a röntgenvonalzó? - Az atomi szerkezet meghatározása röntgensugárzással c. előadásának kérdéseire. A tesztprogramot úgy állítottuk össze, hogy Ön tetszés szerinti alkalommal kitöltheti a feladatsort - és minden alkalommal megtudhatja, hogy hány pontot ért el. Keresgéljen a szövegben a helyes válaszok után és igyekezzen minél több pontot elérni! De a javítókulcs szerinti helyes választ mindaddig nem tudhatja meg, ameddig nem dönt úgy, hogy többet nem kísérletezik, és elküldi a végső változatot.

1. Hány Nobel-díjat adtak röntgensugárzással való szerkezetkutatással kapcsolatos eredményekért?

egyet
négyet
kilencet

2. Miért nem fényt használunk az atomok elhelyezkedésének meghatározására?

Mert a fény nem verődik vissza az atomokról.
Mert nincs elég erős fényforrásunk.
Mert a fény hullámhossza nagyon nagy az atomok közötti távolsághoz viszonyítva.

3. Tipikusan milyen tartományba esik a röntgensugárzás hullámhossza?

angström
mikrométer
milliméter

4. Mit nevezünk kristálynak?

Minden olyan anyagot, aminek szép csillogó sík felületei vannak.
Azokat az anyagokat, amelyek felépíthetők azonos kis építőegységek térkitöltő egymásmellé pakolásával.
Azokat az anyagokat, amelyek tetszőleges számú szabályos poliéderből felépíthetők.

5. Mi az elemi cella?

A kristályos anyagokban kiválasztható kis térfogatelem, amelynek periodikus térbeli ismétlésével felépíthető a teljes kristály.
Szomszédos atomok alkotta cella.
Alkáli elemek alkotta feszültségforrás.

6. Hogyan tükröződik a szórásképben a kristályos atomi rend?

Ha a szórásképet egy ernyőre vetítjük, fényes felületeket kapunk.
A kristályok csak bizonyos irányokban szórják erősen a röntgensugárzást, és ezek az irányok egy rács csúcspontjai szerint rendezhetők.
Csak az elemi cella csúcsainak irányába kapunk nagy erősségű szórást.

7. Mi az alapja a hagyományos röntgencső működésének?

Két folyamat: felgyorsított elektronok az anódba csapódva lefékeződnek - ennek következtében röntgensugárzást bocsátanak ki -, vagy elektronokat ütnek ki az atomokból, és a gerjesztett atom a relaxációja során egy röntgen fotont sugároz.
A röntgencsőbe helyezett radioaktív anyagból jön a röntgensugárzás.
Hasonlóan működik a fénycsőhöz, csak ebben a csőben az üvegre vitt por más összetételű, mint a fénycsőben, és ezért nem fény, hanem röntgensugárzás keletkezik.

8. Mi a szinkrotron?

Egy részecskegyorsító, melyben egyenes pályán atomokat gyorsítunk.
Egy kör alakú tárológyűrű, melyben az elektronok közel fénysebességgel keringenek, és eközben elektromágneses sugárzást bocsátanak ki.
Egy olyan tárológyűrű, melyben nagysebességű fullerénmolekulákat tárolnak.

9. Milyen a szinkrotronsugárzás időbeli lefutása?

Véletlenszerű időpontokban jön egy-egy impulzus.
Folytonosan érkezik a röntgensugárzás.
Előre jól meghatározott rendszer szerint jönnek a röntgenimpulzusok.

10. Milyen atomokból állnak a fullerénmolekulák?

Csupa aranyatomkból.
Szén- és alkálifématomokból.
Csak szénatomokból.

11. Milyen célra fogják használni a röntgen szabadelektron lézert?

Tudományos alapkutatásra, pl. atomfürtök szerkezetének meghatározására.
Ezzel lehet majd az űrben lévő katonai műholdakat megsemmisíteni.
Sebgyógyításra és szemműtétekre.

12. Jelenleg meghatározható-e egy bonyolult, nem kristályosítható fehérjemolekula pontos atomi szerkezete?

Igen, mert azonos molekulákból felépülő anyagban a molekulák szerkezete mindig meghatározható.
Nem, mert mérés közben a molekulát roncsolja a röntgensugárzás, és így elveszti eredeti szerkezetét.
Nem, mert mérés közben a legkisebb légáramlat is elmozdít egy ilyen kis molekulát, és ez zavarja a mérést.

13. Mi az egyik legnagyobb nehézség a nem kristályosítható molekulák atomi szerkezetének meghatározásánál?

Az, hogy a gravitáció miatt torzul az egyedülálló molekula alakja, és így az eredeti szerkezetet nem tudjuk rekonstruálni.
Az, hogy a röntgenforrásból jövő erős sugárzás olyan sugárnyomást gyakorol a mintára, hogy az elmozdul.
Az, hogy a beeső sugárzás ionizálja a minta atomjait, s a visszamaradt sok pozitív töltés taszítja egymást, a minta így szétrobban.

13+1. Hol épül az első röntgen szabadelektron lézer?

Hamburgban
Standfordban
Grenoble-ban

Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!