Mindentudás Egyeteme

» Statisztikák

» Belépés

» Regisztráció

TESZTEK:
» 150. jubileumi előadás teszt
» Ádám-teszt
» Agócs-teszt
» Almár-teszt
» Andrásfalvy-teszt
» Balázs Ervin-teszt
» Bán-teszt
» Barabási-teszt
» Bartholy-teszt
» Békesi-teszt
» Bence György-teszt
» Bencze Gyula-teszt
» Berend-teszt
» Besznyák-teszt
» Bihari-teszt
» Bókay-teszt
» Bor-teszt
» Borhidi-teszt
» Borsos-teszt
» Csányi-teszt
» Csépe-teszt
» Csermely-teszt
» Csiba-teszt
» Czvikovszky-teszt
» Damjanovich-teszt
» Detrekői-teszt
» Dudits-teszt
» Erdei-teszt
» Faigel-teszt
» Falus-teszt
» Faragó-teszt
» Ferge-teszt
» Fésüs-teszt
» Fodor-teszt
» Forray-teszt
» Freund-teszt
» Furka-teszt
» Gáncs-Szabó-teszt
» Gángó-teszt
» Gráf-teszt
» Gulyás-teszt
» Gyarmati-teszt
» Gyulai-teszt
» Györfi-teszt
» Görömbei-teszt
» Hámori-teszt
» Havass-teszt
» Heller-teszt
» Heszky-teszt
» Horn-teszt
» Horváth Attila-teszt
» Horváth Iván-teszt
» Horváth Zalán-teszt
» Hunyady-teszt
» Iván-teszt
» Jaksity-teszt
» Janka-teszt
» Járay-teszt
» Jéki-teszt
» Jermendy-teszt
» John Lukacs teszt
» Kállai-teszt
» Kálmán-teszt
» Kampis-teszt
» Karádi-teszt
» Katona-teszt
» Király-teszt
» Klaniczay-teszt
» Klement-teszt
» Kolláth-teszt
» Kolosi-teszt
» Kondor-teszt
» Kornai-teszt
» Kósa-teszt
» Kosztolányi-teszt
» Kovács Ilona teszt
» Kovács-teszt
» Kroó-teszt
» Kroó-teszt
» Kun-teszt
» Laczkovich-teszt
» Lámfalussy-teszt
» Láng-teszt
» Lovász-teszt
» Makovecz-teszt
» Máray-teszt
» Marosi-teszt
» Maróth-teszt
» Meskó-teszt
» Meskó-teszt
» Mészáros-teszt
» Mihály-teszt
» Nádasdy-teszt
» Nagy Károly-teszt
» Nékám-teszt
» Nyíri-teszt
» Ormos Pál-teszt
» Ormos-teszt
» Palánkai-teszt
» Palkovics-teszt
» Palló-teszt
» Pap-teszt
» Papp-teszt
» Patkós-teszt
» Petrovay-teszt
» Pléh-Bodó teszt
» Pléh-teszt
» Pongor-teszt
» Pucsok-teszt
» Radnóti-teszt
» Rajnavölgyi-teszt
» Raskó István-teszt
» Rechnitzer-teszt
» Rényi-teszt
» Romsics-teszt
» Róna-Tas András-teszt
» Rónyai-teszt
» Roska-teszt
» Sajó-teszt
» Schaff-teszt
» Schweitzer-Erdő-teszt
» Sohár-teszt
» Sólyom-teszt
» Sólyom-teszt
» Somfai-teszt
» Somlyódy-teszt
» Sótonyi-teszt
» Spiró-teszt
» Szabad-teszt
» Szabó Csaba-teszt
» Szabó Gábor-teszt
» Szabó Miklós teszt
» Szabó-teszt
» Szántay-teszt
» Száz-teszt
» Szegedy-Maszák Mihály-teszt
» Szegő-teszt
» Szilágyi-teszt
» Tamás Gábor teszt
» Tombor-teszt
» Tompa-teszt
» Tringer-teszt
» Tulassay-teszt
» Varga János-teszt
» Varga-teszt
» Vásáry-teszt
» Vékás-teszt
» Venetianer-teszt
» Vicsek-teszt
» Vidor-teszt
» Vígh-teszt
» Vint Cerf-teszt
» Vissy-teszt
» Vizi-teszt (2002)
» Vizi-teszt (2005)
» Vonderviszt-teszt
» Werner-teszt
» Závodszky-teszt
» Zoletnik-teszt
» Zrínyi-teszt

Hogyan nyomtassuk ki a bizonyítványt?

Aki a ME valamennyi tesztfeladatát kitöltötte és legalább 85%-os eredményt ért el, "bizonyítványt" kap, amelyet belépése után a saját teszteredményeit közlő oldalról tölthet le magának. Nézze meg a bizonyítványt és ha jogot szerzett rá, nyomtassa ki személyre szabott oklevelét!
Ha eddig nem töltötte ki az összes feladatsort, ne csüggedjen: bármikor pótolhatja! Utólag megszerezheti az első féléves bizonyítványt is.

Hámori-teszt

Ha még nem iratkozott be, és szeretné kitölteni a tesztet, kattintson ide

Beiratkozott felhasználóinknak a teszt kitöltéséhez itt kell belépnie

Kedves Hallgatónk! Ön most válaszolhat Hámori József Mit tud az emberi agy? c. előadásának kérdéseire.

A tesztprogramot úgy állítottuk össze, hogy Ön tetszés szerinti alkalommal kitöltheti a feladatsort - és minden alkalommal megtudhatja, hogy hány pontot ért el. Keresgéljen a szövegben a helyes válaszok után és igyekezzen minél több pontot elérni! De a javítókulcs szerinti helyes választ mindaddig nem tudhatja meg, ameddig nem dönt úgy, hogy többet nem kísérletezik, és elküldi a végső változatot.

A véglegesített teszt eredményét nyilvántartjuk és eredményét hozzászámoljuk a korábban beküldöttek eredményéhez. Ezt követően Ön is ellenőrizheti, hogy eddig hány pontot ért el a "diplomáért" való versenyben.

A program ugyanarról a regisztrált címről utóbb már nem fogadja el a módosítást: ezért javasoljuk, hogy addig böngéssze az előadás oldalait és addig kísérletezzen, ameddig a legjobb ponteredményt el nem éri - és csak ezt követően küldje be a végeredménybe beleszámító megoldást

1. Mi az oka, hogy az állatok és az ember agyi (szellemi) képességei óriási mértékben különböznek?

az ember agya testsúlyához viszonyítva nagyobb, mint az állatoké és a főemlősöké
az ember idegsejtjei másképp működnek, és az ember agya bonyolultabb szerkezetű
az emberi agy hosszú ideig fejlődik a születés után, és funkcionális aszimmetriát mutat

2. Mi jellemző az emberi agy fejlődésére a magzati életben és a gyermekkorban?

bonyolultsága megköveteli, hogy a gének nagyon pontosan szabályozzák fejlődését
igen nagy fejlődésének „szabadságfoka”, ezért nincs két egyforma ember
a korai intrauterin élet során viszonylag kevés gén részvételével „zárt” morfogenetikai program alapján, a későbbiekben azonban „nyitott” genetikai program szerint fejlődik

3. Mi a nyitott genetikai program?

a DNS láncban a bázispárok felcserélésének lehetősége
az idegrendszer fejlődése során a hibák korrigálásának lehetősége, ami az optimálisan működő neuronális kapcsolatok és hálózatok kialakulását eredményezi
egy nemzetközi kooperáció, mely az „Agy évtizede” során indult el

4. Mi a szinaptikus stabilizáció?

a működő szinaptikus kapcsolatok megmaradnak, a hibás kapcsolatok megszűnnek
a szinaptikus jelátvitel azon szakasza, amikor a preszinaptikus és posztszinaptikus sejt pontosan egyforma nyugalmi potenciál értéket mutat
a szinaptikus vezikulák száma, mely jellemző az egyes axonterminálisokra

5. Hogyan változik az agy idegsejtjeinek száma a születés után?

születés után az idegsejtjeink fokozatosan pusztulnak
a fejlődés korai szakaszában nem változik, utána csökken (stabilizálódik), és a későbbiekben nem változik
egyes agyterületeken az idegsejtek számának csökkenését az élet során részlegesen kompenzálhatja, hogy az agykamrák falában lévő őssejtekből új idegsejtek képződnek

6. Ki fedezte fel a motoros beszédközpontot?

Wernicke, német neurológus
Broca, francia orvos
Ojemann, amerikai idegsebész

7. Hogyan alakulhatott ki a domináns jobbkezesség?

a bilaterális testi szimmetriát megszabó génben valószínűleg egy mutáció következett be, amely a jobbkezességet biztosító formát tette dominánssá
úgy, hogy az ókorban és a középkorban a katonák a pajzsot bal kézben, a kardot jobb kézben tartották, ezért a jobb kéz ügyesebb lett
a jobbkezesség feminin eredetű, mert távoli elődeink asszonyai gyermeküket a szívük felett (bal oldalon) tartották, és jobb kezükkel védekeztek a ragadozók ellen

8. Mikor alakult ki a beszéd és a jobbkezesség a törzsfejlődés során?

a beszéd és a jobbkezesség egy időben alakultak ki, egymást erősítve
a beszéd alakult ki korábban, mert a gége beidegzésének korábbi fejlődése tette lehetővé az eleinte tagolatlan, majd tagolt hangok kiadását
a jobbkezesség alakult ki korábban, ami a baloldali fali lebenyt érzékenyebbé tette a gesztikulációval történő kommunikációra

9. Tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal?

nem tudja, mert a két félteke mozgató kérgi régiója teljesen eltérő beidegzésű
tudja, mert a két félteke azonos mozgató régiói egymással szoros kapcsolatban vannak
tudja, de csak a balkezes egyéneknél, mert a jobb félteke egyenesen a bal kezet mozgatja

10. Mi a corpus callosum?

a két féltekét összekötő idegrostok kötege
a fehérállományt alkotó idegrostok elnevezése
a kétéltűek és hüllők fejlett szaglógumóját nevezzük így

11. Miért vannak előnyben bizonyos sportágakban (pl. a vívásban) a balkezes sportolók?

azért, mert felmenőik között is sok balkezes volt, aki ugyanazt a sportágat űzte
azért, mert a jobb félteke (ami a bal kezet mozgatja) térérzékelése jobb
azért, mert alapjában véve több jobbkezes sportoló van, akiket megzavar a balkezes ellenfél, mert többször mérkőznek (vagy edzenek) jobbkezesekkel

12. Milyen tulajdonságban, képességben jobb a bal féltekénk?

muzikalitás (zenei hallás)
beszéd
humorérzék

13. Milyen tulajdonságban, képességben jobb a jobb féltekénk?

térérzékelés
időérzék
számolási készség

13+1. Elképzelhető-e, hogy egy beteg, aki két nyelven beszélt, bal agyféltekéjének sérülése után csak az egyik nyelven képes kommunikálni?

nem képzelhető el, mert a beszédközpont (akár érző, akár mozgató) sérülése a beszédkészség teljes elvesztésével jár
elképzelhető, mert a két nyelv grammatika elemei eltérőek, és ezek eltérő helyeken lokalizálódnak, mint azt Ojemann vizsgálatai is bizonyítják
elképzelhető, de csak akkor, ha a két nyelvet nem kisgyermek korában párhuzamosan tanulta az illető, mert csak a később tanult nyelv elemei lokalizálódnak máshol, mint az anyanyelv elemei

Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!