Mindentudás Egyeteme

» Statisztikák

» Belépés

» Regisztráció

TESZTEK:
» 150. jubileumi előadás teszt
» Ádám-teszt
» Agócs-teszt
» Almár-teszt
» Andrásfalvy-teszt
» Balázs Ervin-teszt
» Bán-teszt
» Barabási-teszt
» Bartholy-teszt
» Békesi-teszt
» Bence György-teszt
» Bencze Gyula-teszt
» Berend-teszt
» Besznyák-teszt
» Bihari-teszt
» Bókay-teszt
» Bor-teszt
» Borhidi-teszt
» Borsos-teszt
» Csányi-teszt
» Csépe-teszt
» Csermely-teszt
» Csiba-teszt
» Czvikovszky-teszt
» Damjanovich-teszt
» Detrekői-teszt
» Dudits-teszt
» Erdei-teszt
» Faigel-teszt
» Falus-teszt
» Faragó-teszt
» Ferge-teszt
» Fésüs-teszt
» Fodor-teszt
» Forray-teszt
» Freund-teszt
» Furka-teszt
» Gáncs-Szabó-teszt
» Gángó-teszt
» Gráf-teszt
» Gulyás-teszt
» Gyarmati-teszt
» Gyulai-teszt
» Györfi-teszt
» Görömbei-teszt
» Hámori-teszt
» Havass-teszt
» Heller-teszt
» Heszky-teszt
» Horn-teszt
» Horváth Attila-teszt
» Horváth Iván-teszt
» Horváth Zalán-teszt
» Hunyady-teszt
» Iván-teszt
» Jaksity-teszt
» Janka-teszt
» Járay-teszt
» Jéki-teszt
» Jermendy-teszt
» John Lukacs teszt
» Kállai-teszt
» Kálmán-teszt
» Kampis-teszt
» Karádi-teszt
» Katona-teszt
» Király-teszt
» Klaniczay-teszt
» Klement-teszt
» Kolláth-teszt
» Kolosi-teszt
» Kondor-teszt
» Kornai-teszt
» Kósa-teszt
» Kosztolányi-teszt
» Kovács Ilona teszt
» Kovács-teszt
» Kroó-teszt
» Kroó-teszt
» Kun-teszt
» Laczkovich-teszt
» Lámfalussy-teszt
» Láng-teszt
» Lovász-teszt
» Makovecz-teszt
» Máray-teszt
» Marosi-teszt
» Maróth-teszt
» Meskó-teszt
» Meskó-teszt
» Mészáros-teszt
» Mihály-teszt
» Nádasdy-teszt
» Nagy Károly-teszt
» Nékám-teszt
» Nyíri-teszt
» Ormos Pál-teszt
» Ormos-teszt
» Palánkai-teszt
» Palkovics-teszt
» Palló-teszt
» Pap-teszt
» Papp-teszt
» Patkós-teszt
» Petrovay-teszt
» Pléh-Bodó teszt
» Pléh-teszt
» Pongor-teszt
» Pucsok-teszt
» Radnóti-teszt
» Rajnavölgyi-teszt
» Raskó István-teszt
» Rechnitzer-teszt
» Rényi-teszt
» Romsics-teszt
» Róna-Tas András-teszt
» Rónyai-teszt
» Roska-teszt
» Sajó-teszt
» Schaff-teszt
» Schweitzer-Erdő-teszt
» Sohár-teszt
» Sólyom-teszt
» Sólyom-teszt
» Somfai-teszt
» Somlyódy-teszt
» Sótonyi-teszt
» Spiró-teszt
» Szabad-teszt
» Szabó Csaba-teszt
» Szabó Gábor-teszt
» Szabó Miklós teszt
» Szabó-teszt
» Szántay-teszt
» Száz-teszt
» Szegedy-Maszák Mihály-teszt
» Szegő-teszt
» Szilágyi-teszt
» Tamás Gábor teszt
» Tombor-teszt
» Tompa-teszt
» Tringer-teszt
» Tulassay-teszt
» Varga János-teszt
» Varga-teszt
» Vásáry-teszt
» Vékás-teszt
» Venetianer-teszt
» Vicsek-teszt
» Vidor-teszt
» Vígh-teszt
» Vint Cerf-teszt
» Vissy-teszt
» Vizi-teszt (2002)
» Vizi-teszt (2005)
» Vonderviszt-teszt
» Werner-teszt
» Závodszky-teszt
» Zoletnik-teszt
» Zrínyi-teszt

Hogyan nyomtassuk ki a bizonyítványt?

Aki a ME valamennyi tesztfeladatát kitöltötte és legalább 85%-os eredményt ért el, "bizonyítványt" kap, amelyet belépése után a saját teszteredményeit közlő oldalról tölthet le magának. Nézze meg a bizonyítványt és ha jogot szerzett rá, nyomtassa ki személyre szabott oklevelét!
Ha eddig nem töltötte ki az összes feladatsort, ne csüggedjen: bármikor pótolhatja! Utólag megszerezheti az első féléves bizonyítványt is.

Nádasdy-teszt

Ha még nem iratkozott be, és szeretné kitölteni a tesztet, kattintson ide

Beiratkozott felhasználóinknak a teszt kitöltéséhez itt kell belépnie

Kedves Hallgatónk! Ön most válaszolhat Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? c. előadásainak kérdéseire.

A tesztprogramot úgy állítottuk össze, hogy Ön tetszés szerinti alkalommal kitöltheti a feladatsort - és minden alkalommal megtudhatja, hogy hány pontot ért el. Keresgéljen a szövegben a helyes válaszok után és igyekezzen minél több pontot elérni! De a javítókulcs szerinti helyes választ mindaddig nem tudhatja meg, ameddig nem dönt úgy, hogy többet nem kísérletezik, és elküldi a végső változatot.

A véglegesített teszt eredményét nyilvántartjuk és eredményét hozzászámoljuk a korábban beküldöttek eredményéhez. Ezt követően Ön is ellenőrizheti, hogy eddig hány pontot ért el a "diplomáért" való versenyben.

A program ugyanarról a regisztrált címről utóbb már nem fogadja el a módosítást: ezért javasoljuk, hogy addig böngéssze az előadás oldalait és addig kísérletezzen, ameddig a legjobb ponteredményt el nem éri - és csak ezt követően küldje be a végeredménybe beleszámító megoldást.

1. Melyik szóban ejtenek egyre többen hosszú ó-t?

borul
csorba
kobra

2. Melyik ejtés nem használatos már a magyarországi köznyelvben?

könyvbe [könvbe]
különben [külömben]
hangya [hanygya]

3. Melyik nyelv van ősi rokonságban a magyarral?

észt
török
mongol

4. Miért nem tekinthető a szókincs a nyelvi rendszer (= a nyelvtan) részének?

Mert gyorsan változik, és változásait könnyű észrevenni.
Mert sok idegen elem van benne.
Mert nincsenek belső összefüggései, nem foglalható szabályokba.

5. Terjedőben van az „Egy párt, aki...” típusú mondatszerkesztés. Ennek oka, hogy a mai nyelvhasználók

már nem érzik a különbséget személy és nem-személy között.
kiterjesztik a „személy” jegyet testületekre.
személynek tekintenek mindent, ami fontos nekik.

6. Melyik században íródott a Halotti Beszéd?

10.
11.
12.

7. Miért ejtik sokan a forró, orra szavakat egy r-rel, tehát [fóró], [óra]?

Mert elemhatár nélkül tilos hosszú magánhangzó után hosszú mássalhangzót ejteni.
Mert a beszélő minden lehetséges ponton egyszerűsíti a kiejtést.
Mert sokan nem tudnak helyesen írni, így nem tudják e szavak szabályos alakját.

8. Mikor tisztázta a nyelvtudomány, hogy a nyelvi változás mindig szabályszerű?

1620 körül
1820 körül
1920 körül

9. Miért ejtik a legtöbben a kórház szót rövid o-val, [korház]-nak?

Mert a szó összetett volta elhomályosult.
Mert a mai ejtésben az emberek minden o-t hajlamosak megrövidíteni.
Mert a kétszótagú szavak első magánhangzója általában rövid.

10. Melyik mutatja az alábbi tényezők közül legjobban egy nép történetét, kultúráját, szokásait?

Hogy milyen hangokat használnak.
A nyelvtani szerkezet (igeidők, nemek, esetek stb.).
Hogy használnak-e írást, és ha igen, milyet.

11. Mivel magyarázzuk az (akadémiai nyelvtan által helytelennek ítélt) eszek, iszok alakok létrejöttét?

Analógia: az alanyi/tárgyas ragozás végigvitele az igerendszeren.
Nyelvromlás: a beszélők egyre inkább összezavarják az igealakokat.
Ezek az igék lassan megszűnnek ikes igék lenni, és teljesen egybemosódnak a rendes igékkel.

12. Miért van más írott alakja a folyt (= „csorgott”) és a fojt (= „nyakát szorítja”) szavaknak?

Hogy meg lehessen különböztetni a kettőt, elkerülendő a félreértéseket.
Mert ez két egészen más jelentésű szó, más igeidőben.
Mert régebben másképp ejtették őket, s az írás még a régi állapotot tükrözi.

13. Tekintse az alábbi többes számokat: csóró–csórók; autó–autók; tanító–tanítók; bénító–bénítók vagy bénítóak. Miért van ez utóbbinak kétféle többes száma?

Hogy kényelmesebbé tegye a kiejtést.
Mert melléknévi igenév.
Nincs válasz; a nyelvi változásokról nem lehet értelmes kijelentéseket tenni.

13+1. A finnugor ősnyelvben (Kr. e. 2000) voltak p-vel kezdődő szavak. Ezeket mindmáig p-vel ejtik az összes finnugor nyelvben, egy nyelv kivételével, ahol minden szókezdő finnugor p-ből szabályosan f- lett. Melyik ez a nyelv?

finn
magyar
cseremisz

Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!