Mindentudás Egyeteme

» Statisztikák

» Belépés

» Regisztráció

TESZTEK:
» 150. jubileumi előadás teszt
» Ádám-teszt
» Agócs-teszt
» Almár-teszt
» Andrásfalvy-teszt
» Balázs Ervin-teszt
» Bán-teszt
» Barabási-teszt
» Bartholy-teszt
» Békesi-teszt
» Bence György-teszt
» Bencze Gyula-teszt
» Berend-teszt
» Besznyák-teszt
» Bihari-teszt
» Bókay-teszt
» Bor-teszt
» Borhidi-teszt
» Borsos-teszt
» Csányi-teszt
» Csépe-teszt
» Csermely-teszt
» Csiba-teszt
» Czvikovszky-teszt
» Damjanovich-teszt
» Detrekői-teszt
» Dudits-teszt
» Erdei-teszt
» Faigel-teszt
» Falus-teszt
» Faragó-teszt
» Ferge-teszt
» Fésüs-teszt
» Fodor-teszt
» Forray-teszt
» Freund-teszt
» Furka-teszt
» Gáncs-Szabó-teszt
» Gángó-teszt
» Gráf-teszt
» Gulyás-teszt
» Gyarmati-teszt
» Gyulai-teszt
» Györfi-teszt
» Görömbei-teszt
» Hámori-teszt
» Havass-teszt
» Heller-teszt
» Heszky-teszt
» Horn-teszt
» Horváth Attila-teszt
» Horváth Iván-teszt
» Horváth Zalán-teszt
» Hunyady-teszt
» Iván-teszt
» Jaksity-teszt
» Janka-teszt
» Járay-teszt
» Jéki-teszt
» Jermendy-teszt
» John Lukacs teszt
» Kállai-teszt
» Kálmán-teszt
» Kampis-teszt
» Karádi-teszt
» Katona-teszt
» Király-teszt
» Klaniczay-teszt
» Klement-teszt
» Kolláth-teszt
» Kolosi-teszt
» Kondor-teszt
» Kornai-teszt
» Kósa-teszt
» Kosztolányi-teszt
» Kovács Ilona teszt
» Kovács-teszt
» Kroó-teszt
» Kroó-teszt
» Kun-teszt
» Laczkovich-teszt
» Lámfalussy-teszt
» Láng-teszt
» Lovász-teszt
» Makovecz-teszt
» Máray-teszt
» Marosi-teszt
» Maróth-teszt
» Meskó-teszt
» Meskó-teszt
» Mészáros-teszt
» Mihály-teszt
» Nádasdy-teszt
» Nagy Károly-teszt
» Nékám-teszt
» Nyíri-teszt
» Ormos Pál-teszt
» Ormos-teszt
» Palánkai-teszt
» Palkovics-teszt
» Palló-teszt
» Pap-teszt
» Papp-teszt
» Patkós-teszt
» Petrovay-teszt
» Pléh-Bodó teszt
» Pléh-teszt
» Pongor-teszt
» Pucsok-teszt
» Radnóti-teszt
» Rajnavölgyi-teszt
» Raskó István-teszt
» Rechnitzer-teszt
» Rényi-teszt
» Romsics-teszt
» Róna-Tas András-teszt
» Rónyai-teszt
» Roska-teszt
» Sajó-teszt
» Schaff-teszt
» Schweitzer-Erdő-teszt
» Sohár-teszt
» Sólyom-teszt
» Sólyom-teszt
» Somfai-teszt
» Somlyódy-teszt
» Sótonyi-teszt
» Spiró-teszt
» Szabad-teszt
» Szabó Csaba-teszt
» Szabó Gábor-teszt
» Szabó Miklós teszt
» Szabó-teszt
» Szántay-teszt
» Száz-teszt
» Szegedy-Maszák Mihály-teszt
» Szegő-teszt
» Szilágyi-teszt
» Tamás Gábor teszt
» Tombor-teszt
» Tompa-teszt
» Tringer-teszt
» Tulassay-teszt
» Varga János-teszt
» Varga-teszt
» Vásáry-teszt
» Vékás-teszt
» Venetianer-teszt
» Vicsek-teszt
» Vidor-teszt
» Vígh-teszt
» Vint Cerf-teszt
» Vissy-teszt
» Vizi-teszt (2002)
» Vizi-teszt (2005)
» Vonderviszt-teszt
» Werner-teszt
» Závodszky-teszt
» Zoletnik-teszt
» Zrínyi-teszt

Hogyan nyomtassuk ki a bizonyítványt?

Aki a ME valamennyi tesztfeladatát kitöltötte és legalább 85%-os eredményt ért el, "bizonyítványt" kap, amelyet belépése után a saját teszteredményeit közlő oldalról tölthet le magának. Nézze meg a bizonyítványt és ha jogot szerzett rá, nyomtassa ki személyre szabott oklevelét!
Ha eddig nem töltötte ki az összes feladatsort, ne csüggedjen: bármikor pótolhatja! Utólag megszerezheti az első féléves bizonyítványt is.

Patkós-teszt

Ha még nem iratkozott be, és szeretné kitölteni a tesztet, kattintson ide

Beiratkozott felhasználóinknak a teszt kitöltéséhez itt kell belépnie

Kedves Hallgatónk! Ön most válaszolhat Patkós András: A Mindenség mérése c. előadásainak kérdéseire.

A tesztprogramot úgy állítottuk össze, hogy Ön tetszés szerinti alkalommal kitöltheti a feladatsort - és minden alkalommal megtudhatja, hogy hány pontot ért el. Keresgéljen a szövegben a helyes válaszok után és igyekezzen minél több pontot elérni! De a javítókulcs szerinti helyes választ mindaddig nem tudhatja meg, ameddig nem dönt úgy, hogy többet nem kísérletezik, és elküldi a végső változatot.

A véglegesített teszt eredményét nyilvántartjuk és eredményét hozzászámoljuk a korábban beküldöttek eredményéhez. Ezt követően Ön is ellenőrizheti, hogy eddig hány pontot ért el a "diplomáért" való versenyben.

A program ugyanarról a regisztrált címről utóbb már nem fogadja el a módosítást: ezért javasoljuk, hogy addig böngéssze az előadás oldalait és addig kísérletezzen, ameddig a legjobb ponteredményt el nem éri - és csak ezt követően küldje be a végeredménybe beleszámító megoldást.

1. Hol található az Androméda csillagkép?

az Androméda galaxisban
a Tejútrendszerben
a galaxisközi térségben

2. Becsülje meg, mekkora távolság 8 fényperc!

Ez egy beugratós kérdés, hiszen a fényév nyilvánvalóan az időmérés csillagászati egysége.
A Naptól a fény a Földre nyolc perc alatt érkezik, ezért 8 fényperc éppen a Nap-Föld távolság, azaz 150 millió kilométer.
A Naptól a fény a Földre nyolc perc alatt érkezik, ám a Nap gravitációs vonzásának hatására görbe vonalú pályán halad és hosszabb utat tesz meg. Ezért 8 fényperc jóval nagyobb, mint a Nap-Föld távolság.

3. Milyen távol van az Androméda galaxis a Tejútrendszertől?

500 fényév
százezer fényév
kétmillió fényév

4. Mennyi ideig követhető egy szupernóva fénye a maximális fényesség időpontja után?

1 nap
1 hét
1 hónap

5. Mekkora két SNIa szupernóva látszólagos fényességének aránya, ha egyikük vöröseltolódása 5%-os, a másiké 50%-os?

az elsőé a második tízszerese
a második az elsőnek tízszerese
az első a másodiknak százszorosa

6. Miért találták halványabbnak az 50-70%-os vöröseltolódású SNIa szupernóvák látszólagos fényességét az egyenletesen táguló Univerzumban vártnál?

Az extragalaktikus por elnyelte sugárzásuk egy részét.
A néhány milliárd éve gyorsuló tágulású Univerzumban ezek az azóta született objektumok a gyorsulás miatt távolabb jutottak, mint azt egyenletes tágulás esetén várnánk.
Egyelőre nem lehet a megfigyelések alapján a fenti válaszok egyikét sem kizárni. A nagyobb vöröseltolódású (régebbi) szupernóvák megfigyelésének eredménye dönthet a kérdésben.

7. Mekkora a jelenleg ismert legtávolabbi galaxis megfigyelt vöröseltolódása?

200%
430%
600%

8. Mi a sötét anyag?

Az Univerzum anyagának túlnyomóan eddig még nem azonosított elemi részecskékből álló, antigravitációs tulajdonságú komponense.
Az Univerzum anyagának túlnyomóan eddig még nem azonosított elemi részecskékből álló, newtoni gravitációs hatást kifejtő komponense.
Kizárólag olyan kistömegű égitestek, amelyeket ismert anyagi részecskék alkotnak. Kis tömegük miatt nem indul be bennük a nukleáris fúzió, ezért nem sugároznak fényt.

9. Milyen méretskálán észlelhető a sötét anyag gravitációs hatása?

a galaxisokban és galaxishalmazokban
a Naprendszerben
a sötét anyag magyarázza a földi árapály jelenséget

10. Milyen eszközökkel mutatható ki a kozmológiai mikrohullámú háttérsugárzás?

Szélessávú rádiókészülékkel derült éjszakákon, újholdkor.
A földi hő- és fénysugárzási szennyezéstől távol telepített állomásokon, sztratoszférába emelkedő léggömbökön, műholdakon elhelyezett, a Tejútrendszerből kifelé irányított 10-20 cm hosszúságú rezonátorokkal.
Egy amerikai környezetvédő orvoscsoport bejelentése szerint a mikrohullámú háttérsugárzásnak tartósan kitett személyek EEG-leletei súlyos elváltozásokat mutatnak.

11. Hogyan modellezik számítógéppel a galaxisok rendszerének mozgását?

A galaxisokat azok teljes tömegét egy-egy pontszerű objektumba sűrítve írják le. Véletlenszerűen mintegy millió pont-galaxist helyeznek el az Univerzummal azonos méretű tartományban. Köztük az általános tömegvonzás newtoni erőtörvénye hat. Mozgásegyenletüket a számítógépen megoldva követhető a kiinduló térkép változása.
A galaxisokat azok teljes tömegét egy-egy pontszerű objektumba sűrítve írják le. A kezdő pillanatban az Univerzum mai térfogatánál 10-20-szor kisebb tartományban, annak a kozmológiai korszaknak megfelelő eloszlásban mintegy millió pontgalaxist helyeznek el. Köztük az általános tömegvonzás newtoni erőtörvénye hat. A számítógépen a mozgásegyenleteket az Univerzum táguló térfogatában oldják meg, és a térkép alakulását összevetik a ma megfigyelt térképekkel.
A galaxisokat azok teljes tömegét egy-egy pontszerű objektumba sűrítve írják le. A kezdő pillanatban az Univerzum mai térfogatánál 10-20-szor kisebb tartományban, annak a kozmológiai korszaknak megfelelő eloszlásban mintegy millió pontgalaxist helyeznek el. Köztük az általános tömegvonzás newtoni erőtörvényének antigravitációs módosítása hat. A számítógépen a mozgásegyenleteket az Univerzum táguló térfogatában oldják meg, és a térkép alakulását összevetik a ma megfigyelt térképekkel.

12. Legfeljebb mekkora látószögű tartományból érkező kozmikus háttérsugárzás hőmérsékleti ingadozásait hangolhatták össze az Univerzum sötét anyagában kialakuló sűrűséghullámok?

A háttérsugárzást nagyjából 300 ezer évvel az ősrobbanás után sugározták ki a hidrogénatomok, amelyeknek sűrűsödése és ritkulása a sötét anyag ingadozásait követi. Ha a sűrűséghullámok 300 ezer éven át hatottak, akkor hatásuk 300 ezer fényévnél nagyobb méretű tartományon nem érvényesülhetett, hiszen a hullámok sem terjedhetnek a fénynél gyorsabban. A kibocsátás pillanata óta az Univerzum mérete nagyjából ezerszeresére nőtt. Tehát az összehangolt tartomány mérete ma 300 millió fényévnél nem lehet nagyobb. A belátható Univerzum mérete ma 10 ezer millió fényév. Ez azt a durva becslést adja, hogy az összehangolt tartomány széleihez húzott sugarak közötti szög biztos kisebb 10 foknál.
Az előadó is kiemelte, hogy a háttérsugárzás hőmérsékletének irányok szerinti ingadozása kisebb, mint egy biliárdgolyó felületének „rücskössége”. Nyilvánvaló tehát, hogy a teljes égboltot összehangolt sugárzásra késztetik az Univerzum térfogatát kitöltő sűrűséghullámok. Tehát a nyílásszög 360 fokos.
A sűrűséghullámok a sötét anyagban alakultak ki, a háttérsugárzás a világítani képes hidrogénatomok sugárzása. Miután a sötét anyag és a világító anyag között sem elektromágneses, sem gyenge, sem pedig erős kölcsönhatás nem hat, a sötét anyag sűrűséghullámai semmiféle összehangoló hatást nem fejthettek ki.

13. Mi a feltétele annak, hogy a galaxisok ne álljanak össze egyetlen óriási tömegű fekete lyukká?

Kizárólag valamilyen antigravitációs hatású komponens uralkodóvá válása az egységnyi térfogatban található energia összetételében ellensúlyozhatja a galaxisok közötti gravitációs hatást.
Amint Newton megírta Bentley tiszteletes kérdésére adott válaszában, az állócsillagok közötti tömegvonzás egy napon elkerülhetetlenül egyetlen nagy tömegbe egyesíti az égitesteket. Ez független attól, hogy az Univerzumban esetleg vannak antigravitációs hatású részecskék.
Ha az Univerzum egységnyi térfogatában lévő anyagsűrűség egy kritikus értéknél nem nagyobb, a tágulás örökké folytatódik. Ez független attól, hogy az Univerzumban esetleg vannak antigravitációs hatású részecskék.

13+1. Hogyan döntötték el a régészek, hogy a brigetiói freskó Andromédát, és nem Poszeidón tengerlakó lányát, az egyik Néreiszt ábrázolja?

A nőalak lobogó köpenye egyértelműen mutatja, hogy az éterben száguld.
A Néreiszeket tengeri csikón lovagolva szokás ábrázolni. Az ásatások későbbi szakaszában előkerült a nőalakkal szembeforduló ló egyik patáját ábrázoló töredék, amelynek festékanyaga egyezett a freskó többi részénél alkalmazottal. Mindez tarthatatlanná tette a freskónak tengermélyi jelenetként való értelmezését. A mennyezeti freskók korabeli égi témaválasztása vezette a régészeket a kettős ábrázolás csillagképi megfelelőjének felkutatásához.
A töredékeket emberek tették egymás mellé. A beszámoló szerint lehetséges olyan csoportosítás, amelyben a freskó egy tengeri csikón lovagoló Néreidaként értelmezhető. Van egy másik, amelyben a régész mennyezeti freskónak tekinti és égi jelenetté rakja össze a bizonytalan kapcsolatú részleteket. A kérdés eldöntéséből a szubjektivitás nem zárható ki. Tehát kizárólag a régész koncepciója határozza meg, hogy a múzeumi rekonstrukció mit sugall a mai látogatónak.

Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!